„Inkább vagyok különc, mintsem hogy mások elvárásaihoz igazodjam”
A magukat vállaló embereket gyerekkora óta mélységesen tiszteli a magyar származású Terézia Mora, aki sorozatban kapja a német irodalmi díjakat.
A magukat vállaló embereket gyerekkora óta mélységesen tiszteli a magyar származású Terézia Mora, aki sorozatban kapja a német irodalmi díjakat.
A Sajtóklub utolsó perceiben mondta el véleményét Esterházy Péterről Bencsik András, aki egy adással korábban bevallotta, homofób. Most meg azt, nem érti az irodalmat.
Egy újabb szívhez szóló és igen színvonalas példa arra, hogy miként működik a NER kultúrelhárító osztaga és a rendszer médiapolitikája. Vélemény.
Olyan hatalmas a magyar próza, hogy mindjárt két emléknapja is lesz, egy február 18-án, és egy április 14-én. Egy népi meg egy urbánus.
Untig ismerjük József Attila Altató című versét. Hányszor szavaltuk gyerekkorunkban, aztán később a gyerekeinknek, unokáinknak. De ezt a változatot – Parti Nagy Lajos Altató parafrázisát – kevésbé ismerjük.
70 éves lesz, köszöni, jól van. Évekig nem akart színpadra állni a dalaival, most mégis számos vendéggel feldíszített koncertet ad. Erről, a Woody Allen magyar hangja effektusról, a saját filmjeiről, rendről és rendetlenségről, sikerről és a Marton-ügyről is beszélgettünk egy rendezett budai kávéházban.
Szubjektív hetilap-ajánló Molnár Piroska színművésszel.
Van egy remek előadás évente néhányszor a budapesti Katona József színházban. Az Összhang egyfajta irodalmi all-star felolvasó est minőségi zenei betétekkel. A kortárs magyar irodalom három nagyágyúja, Parti Nagy Lajos, Spiró György és Závada Pál olvas fel saját, és Esterházy Péter szövegeket. Dés László, Dés András és Barcza Horváth József pedig zenével aláhúz, ellenpontoz – mikor mi kell.
Esterházy Péter Mercedes Benz című drámája szlovák nyelven is magyarul van. Sőt közép-európaiul. Némi merészséggel: európaiul. Aki nem hiszi, járjon utána.
Csönddel kezdődik minden írás. Csöndből lesz. A csend megtöréséből. Nem marad abban. Megszólal. A csönd csendként visszhangzik. Ma egy éve halt meg Esterházy Péter. Szegő János Magvető-szerkesztő emlékező sorai.
A Szent László Kórház múlt vasárnap átadott, felújított onkológiáján kortárs művészek, például Nádler István, Konok Tamás, Szűts Miklós festményei, Nádas Péter fotói várják a betegeket egy különleges kezdeményezés nyomán.
A rákban elhunyt író nevét mostantól az Egyesített Szent István és Szent László Kórház új onkológiai centruma melletti park viseli.
Ha élne, talán más lenne az egész kultúrharc fekvése – mondja Esterházy Péterről Parti Nagy Lajos.
Békés Márton szerint meg kell változtatni a kulturális mércéket, amelyeket plebejusabb, népibb értékek alapján kell kijelölni.
Történetének 89 esztendeje alatt a magyar szellemiség „legzökkenőmentesebb” ünnepére a politika hol nyíltan, hol burkoltabban telepedett rá. Ez nem a tekintélyes könyvtárat megtöltő újdonságok összetételén mérhető le igazán, hanem az éppen elhangzó megnyitóbeszédeken.
„Az én nagyapám rendes oligarcha lenne” – ironizált Esterházy Péter, amikor az egykori családi birtokokra Orbán Viktor klientúrája tette rá a kezét. Az író 2003 és 2016 között megjelent esszéi, publicisztikái az idő múlásával más, sötétebb tónust kaptak.
Esterházy Péter írásai ma különösen szívszorítóak.
A könyvkiadók felvetették, hogy Esterházy Péter születésnapján ünnepeljék a magyar próza napját, az Írószövetség kitalált valami egészen mást.